Eltelt a hétvége...Szombaton nem jött össze a randi, helyette egyik barátom, és a nője jöttek át látogatóba...beszélgettünk az élet nagy dolgairól, többek közt, hogy a gyerekkori társaságban jelentkező legújabb trendek szerint bomlásnak indultunk. Majdnem mindenkinek van nője, csaja, menyasszonya, csak kimenője nincs... Hacsak, a lányoknak épp más dolga nem akad. Akkor lehet menni... Néha elgondolkozom azon, hogy nekünk férfiaknak csak a szánk jár azzal kapcsolatban, hogy ki is hordja otthon a nadrágot...aztán a gyakorlat meg általában teljesen mást mutat. Ez a szerelem mérge lenne elménkre, vagy mi, -mai férfiak-, egyszerűen csak el vagyunk puhulva?

De oda se neki. Szóval a randi tegnap estére tolódott... Nagyszerűen sikerült. Már az első pillanatban éreztem, hogy baj lesz. A lány kb. 3 cm-rel magasabb volt nálam... Rég rossz. Na nem mintha engem különösebben zavarna e tény, hisz volt már rá példa, hogy én néztem fel a barátnőmre, de a lányokat ez igenis feszélyezi. Őt is. Szemmel láthatóan nem sikerült feloldódnia, külön-külön szépen forogtunk, - mint két fogaskerék-, csak épp egymásba akadni nem sikerült... Három kanna tea, két ásványvíz, és pár kósza mosolyt előcsaló, nosztalgikus, gyerekkori történet volt az est hozadéka. Ebből sem lesz semmi...

Viszont ma újabb levelet kaptam! Ezzel a lánnyal netes társkeresőn ismerkedtem meg. Még nem találkoztunk, így felemás az elvárásom, mert van kép, amelyiken nagyon szép, van amelyiken egyáltalán nem... Utálom a Photoshop-ot! Ellenben nagyon intelligens, és tájékozott, mondhatni már ijesztő is kissé, ráadásul piszok öntudatos, abszolút az egyenjogúság, és a nemi szerepek eltörlésének élharcosa... Kemény csaj lehet, kíváncsi vagyok rá. Bár a magam részéről, jobban szeretem a "nőies nőket", vagy a Femme Fatale típust...de ami fontos, hogy a nő benne legyen, és szeresse is azt az énjét.

A lényeg, hogy meginvitáltam ma estére egy kis budai sörözőbe... Ott lehet világot megváltani! És majd meglátjuk képes vagyok-e előhozni a benne rejlő nőt, vagy csak megfojtjuk egymást a nagy vitatkozásban... Mert itt ez a két opció van! Én is makacs vagyok...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.